A hetilap hozta azon erdélyi városok névsorát, ahol a lakosságnak legalább 10 százaléka magyarnak vallotta magát /összlakosság, magyarok lélekszáma és aránya/. Ezekben a helységekben lehetnének kétnyelvűek a feliratok, az RMDSZ javaslata szerint/. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./
1993. október 9.
Kozsokár Gábor RMDSZ-szenátor elmondta, hogy levelet írt Vacaroiu miniszterelnöknek, kérve, helyezzék hatályon kívül a Kovászna megyei prefektusnak a román iskolák kötelező felállítására vonatkozó rendeletét. - Romániában a nemzetiségi statútum, az 1945. évi 86-os törvény ma is érvényben van, egy 1991-es alkotmányjogi egyetemi tankönyv is megemlíti. /Tóth Erzsébet: A jognak kosra Háromszéken. = Magyar Nemzet, okt. 9./ Az 1945-ös nemzetiségi statútum szövege, egyben Rozsnyai Sándor értékelése: Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./
1993. október 21.
Az 1945-ös nemzetiségi statútum ma is érvényes, szerepel az érvényes jogszabályok között, annak ellenére, hogy soha nem ültették át a gyakorlatba. /Szigeti László: Hozzászólás az 1945-ös nemzetiségi statútum érvényességének vizsgálatát illetően. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 21./ A nemzetiségi statútum szövege: Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), szept. 8./
1993. november 3.
A Demokratikus Konvenció több szervezettel együtt A demokrácia körútja néven előadássorozatot szervezett az ország 15 városában. Nagyváradon a sajtókonferencián Evert Bosman, a holland Szociáldemokrata Párt kommunikációügyi szakértője kijelentette Funar polgármesterről: "Az, amit ő művel, színtiszta diszkrimináció, ezt pedig nálunk a törvény tiltja. Ha mindezt Hollandiában művelte volna, régen a börtönben ülne." /Nálunk a börtönben ülne. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 3. - nov. 16./
1993. november 17.
Beke György 25 megjelent kötetével - budapesti lakosként - az egyik legismertebb erdélyi író. Beke György Erdélyben egyszemélyes kulturális intézménynek számított, egy személyben volt történész, falukutató, szociológus, honismereti szakember és kisebbségkutató, riporter és regényíró. Valójában nem történész, nem kisebbségkutató, hanem író, nyilatkozott munkásságáról. Szinte kizárólag Erdélyről ír. "Az erdélyi magyarság kezd nemzet egységében gondolkodni, megmaradását nem szűkíti Erdély tájaira csupán, hanem Zágon és Sopron, Szabadka és Dunaszerdahely, az etnikai nemzet határai között képzeli el szellemi, művelődési, lelki életét." - vallja. /Bíró Béla: Ha az ellenfél javát szolgálod, jó szívvel, csupa becsülettel? = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 17-30./
1993. november 17.
Az Európai Idő hetilap visszatekintett a Százak Nyilatkozatára. 1945. nov. 15-18-a között Marosvásárhelyen országos értekezletet tartott a Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ Központi Intézőbizottsága. A bizottságnak száz tagja volt, ezért száza intézőbizottságnak is nevezték. Az ún. Százak Gyűlése ezen az értekezleten nyilatkozatot fogadtak el, amit Százak Nyilatkozataként tart számon az utókor. Az ülésen részt vett dr. Petru Groza miniszterelnök és Luka László, a Román Kommunista Párt titkára, az Országos Demokrata Arcvonal főtitkára is. A Százak Nyilatkozata szerint: "Tudatában vagyunk annak, hogy az erdélyi nemzetiségi kérdés megoldása nem határkérdés, hanem a demokrácia megőrzésének, a nemzeti jogegyenlőség tényleges megvalósításának, a határok feloldásának kérdése. Nem helyeselhetünk semmiféle olyan törekvést akár magyar, akár román részről, amely a bécsi döntéshez hasonló módszerrel a nemzetközi reakció szolgálatában, Erdélyből újra háborús tűzfészket teremtene? Elismeréssel adózunk a Groza-kormánynak azért az erőfeszítésért, amelyet politikai jogaink, anyanyelvű oktatásunk, gazdasági érdekvédelmünk biztosítására kifejtett?" A Központ Intézőbizottság "Marosvásárhelyen tarott országos értekezletén hitet tesz a román népi demokráciával kötött szövetsége mellett." 1946. júl. 29-énkezdődött Párizsban a békekonferencia. Gheorge Tatarescu román külügyminiszter 1946. szept. 2-án beszédében visszautasította a magyar küldöttség kívánságát, hogy 4000 négyzetkilométernyi területet - Arad, Nagyvárad, Szatmárnémeti városokkal - csatoljanak Magyarországhoz. A szóba forgó területen 483 ezer lakos élt. Tatarescu hangsúlyozta, hogy a magyarok Romániába mindent megkapnak, ami gazdasági és kulturális fejlődésüket biztosítja. Kiemelte, hogy "a magyar kormány álláspontja teljesen ellenkezik a Romániában élő magyarok álláspontjával", és beszédében bőven idézett a Százak Nyilatkozatából. A győztes hatalmak Romániának adtak igazat. /Marosi András: Lojalitás vagy politikai baklövés. A Százak Nyilatkozata. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 17./
1993. december 1.
A 75 esztendős erőszakolt románosítás, a centralizáció, a hamis történelemkép nem egységet, hanem bezártságot, provincializmust eredményezett. "A 75. születésnapját ünneplő román államot voltaképpen már csak mi, romániai magyarok tartjuk össze. Az egység kizárólag velünk szemben, sőt bizonyos körökben ellenünk létezik."- írta Bíró Béla. /Bíró Béla: A dákok és rómaiak. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), dec. 1-14./
1994. január 7.
A súlyos anyagi helyzet ellenére több erdélyi kiadó ad ki értékes könyveket. A Kriterion mellett a kolozsvári Dacia is jelentkezett, a Romániai Magyar Szó, a Népújság és a Háromszék napilap is kihozott néhány olcsó kötetet. Sepsiszentgyörgyön az Európai Idő Kiadó olcsó füzetes Orbán Balázs-sorozata és a reprint Jókai életmű-sorozata sikeres, ugyanebben a városban a Castrum Kiadó Isten kezében /Romániai magyar költők istenes versei/ két kiadást is megért. Székelyudvarhelyen több kiadó is működik: Infopress Nyomda- és Kiadóvállalat, Erdélyi Gondolat és a Haáz Rezső Művelődési Egyesület. Csíkszeredán van a Novos, Gyergyószentmiklóson a Mark Hause, Nagyváradon a Literatus Könyvkiadó, zárul a nem is teljes felsorolás a lapban. /Heti Magyarország, jan. 7./
1994. május 18.
Bíró Béla, a sepsiszentgyörgyi Európai Idő szerkesztője hevesen védelmezi az MSZP-t, választási győzelme láttán. Élesen elítéli azt, hogy a romániai magyar olvasók nem ismerik az MSZP-t, ez azért van, mert romániai magyar politikusok vagy karizmatikus személyiségek kizárólag a "liberálisokkal", a "kozmopolitákkal" riogatták a közvéleményt. A cikkíró kifejtette, hogy az MSZP nem olyan, mint amilyenek a szerb, román, szlovák vagy ukrán kommunisták. Lelkesen sorolja, milyen mások a magyar szocialisták. Bíró elutasította az MDF-et: múltba forduló, korszerűtlen, sajtója primitív, stb. A Fidesz is azért bukott el, mert az MDF nemzeti értékrendjével azonosult. A magyar választó kevésbé tartja veszélyesnek Hajdú János "nemzeti nihilizmusát", mint Csoóri Sándor "nemzeti elkötelezettségét", állapította meg Bíró Béla. /Magyar Hírlap, máj. 18./ Az erdélyi publicista azt is állította, hogy a liberális sajtó hevesen támadta Hajdút, amikor megismételte `70-es évekbeli Csoóri-ellenes vádjait. Ez nem igaz, sőt: örömmel közölték Hajdú megdöbbentően durva támadását.
1994. június 4.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület elnöksége kifogásolta, hogy a Romániai Magyar Szó több cikket közölt a Nemzetközi Transsylvania Alapítványról /NTA/ , de nem kérdezte meg Tőkés László püspököt erről, ugyanakkor közölték Kis Tibornak a Népszabadságból átvett gyalázkodó, a püspök ellen írt cikkét, ugyanígy átvették ebből a lapból Bodor Pál és Kántor Lajos írását. Mellékeltek az NTA-val kapcsolatos több dokumentumot. Ezeket a Romániai Magyar Szó terjedelmi okokból nem közölte. Tőkés László és Szőcs Géza együttes lejáratása a sepsiszentgyörgyi Európai Időben és a bukaresti Tineramában a radikálisok autonómiapolitikáját hivatott rossz hírbe hozni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./
1994. június 11.
Horváth Alpár, az Európai Idő főszerkesztője indulatosan visszautasítja azt a vádat, hogy lapja gyalázta volna Tőkés Lászlót, hozzátéve, hogy senki se tartsa magát tévedhetetlennek, másoknál nagyobbnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 11./
1994. december 3.
A történelmi események újraértékelése folyik, maga Iliescu elnök értékelte át 1944. aug. 23-a, a kiugrás szerepét. Hitler leghűségesebb csatlósának, Antonescunak a szerepét is igyekeznek pozitív színben feltüntetni. A keleti hadjáratra azt mondják, hogy visszaszerezte a Szovjetunió által elfoglalt területet. Antonescu nemcsak Besszarábiát foglalta el, hanem Transznisztriát is. Az új tartomány kormányzójának Gheorghe Alexianu professzort nevezte ki, a sajtó pedig a román élettér kiterjesztéséről cikkezett. Odesszában román iskolákat nyitottak. Transznisztriát teljesen elzárták a külvilágtól, itt rendezték be a román internálótáborokat, írja Fábián Ernő. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./
1995. április 29.
Sepsiszentgyörgyön négy magyar könyvkiadó működik: a/ Bon Ami 1994 szeptemberében született, első könyvük decemberben látott napvilágot: Magyari Lajos Út az alkonyatba című verseskötete. Terveik között tudományos munkák és a gyermekirodalom is szerepelnek. b/ A Trisedes Press előnye, hogy nagy kapacitású nyomdája van, hátránya, hogy nincs tőkéje, mondja Gajzágó Márton vezérigazgató. Megjelent könyveik között van Oltyán László Erdélyi elmebaj című regénye, Domokos Ernő Menedzsment ábécé, távlati céljuk a Politikai füzetek sorozat indítása. c/ Az Európai Idő 1991-ben kezdte meg Orbán Balázs Székelyföld leírása füzetekben való megjelentetését, a huszadiknál tartanak, még hat van hátra. Másik nagy vállalkozásuk, tájékoztat Willmann Walter főszerkesztő-helyettes, a százkötetes Jókai-sorozat, most tartanak a tizediknél. d/ Az 1991-ben alakult Castrum Kiadó, élén Szabó Bojta cégvezetővel irodalmi antológiákat hoz ki. Az első volt Isten kezében /hazai költők istenes versei/, azután a Hazahív a hűség /vallomás a szülőföldről/, a harmadik Arany és kék szavakkal /szerelmes versek/, a negyediket most szedik: Versekben tündöklő Erdély. A folytatáson most dolgoznak, erdélyi magyar költők sorsverseit tartalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 29-30./
1995. november 16.
Nov. 16-án a Maros megyei RMDSZ által meghirdetett Ima- és böjthónap kezdeményezésen kilencvenen vettek részt, csoportosan jelentkezett az Európai Idő (Sepsiszentgyörgy) szerkesztősége is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 18-19./
1996. március 9.
A most megjelent Statisztikai Évkönyvből /Anuarul Statistic 1995/ megtudható, hogy 1980-tól 1995-ig közel félmillió /495 586/ állampolgár hagyta el Romániát és választott új hazát. Meg kell jegyezni, hogy 1980-ig lezajlott már a zsidóság nagy kiárusítása, számuk az 1956-os 146 ezerről 25 ezer alá csökkent. A diktatúrában, 1980 és 1989 között 287 753 állampolgár települt ki az országból, 1990 és 1995 között pedig 207 833 fő. A távozottak között van 50 576 felsőfokú végzettségű. A kivándoroltak nagyobb része /62,6 %-a, 309 995 fő/ a kisebbségek soraiból került ki, a legtöbben németek voltak /217 695 személy/, majd a magyarok következtek /13,9 %, 68 829 fő/ és a zsidók /2,8 %, 13 870 ember/. A kivándoroltak nagy része Németországban telepedett le /263 33 fő/, illetve Magyarországon /52 481 személy/, továbbá az Egyesült Államokban, Ausztriában, stb. 1990 és 1995 között mindössze 16 176-an repatriáltak, közülük mindössze 1309-en magyarok és zsidók. /Nádudvary György: Erdély nagy romlása. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 9.-márc. 22./
1996. március 23.
Az Európai Idő (Sepsiszentgyörgy) főszerkesztője lapjában, az első oldalon közölt vezércikkében indulatosan kirohant Szőcs Géza ellen, mondván, a világ minden civilizált társadalmában íratlan szabály, hogy aki ellen a feddhetetlenség legkisebb gyanúja is felmerül, nem tölthet be közösségi érdekképviselettel járó hivatali tisztséget. Az RMDSZ szövetségi elnökét veszik célba "romániai magyar politikai kalandorok", akiket nem izgat, "hogy Szőcs Géza kezén hová lett el 13,77 millió forint, amely az erdélyi magyarság támogatására érkezett". /Horváth Alpár: Morbus hungaricus avagy a magyar betegség = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 23. - ápr. 5., 6. sz./ Ugyanebben a számban közölték Márton Árpád képviselő beszámolóját az SZKT csíkszeredai, márc. 9-10-i üléséről, a lezajlott vitákról. Cikkösszeállítás található a 3. oldalon, a cikkek mind Szőcs Gézát marasztalják el. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), márc. 23. - ápr. 5., 6. sz./
1996. április 27.
A kéthetente megjelenő Európai Idő /Sepsiszentgyörgy/ interjút közölt Frunda Györggyel szenátori munkájáról, az RMDSZ-ről és a Szőcs Géza-ügyről /Szőcs Géza a mai napig nem számolt el az RMDSZ-nek, Európai Idő, 8. sz./. Az interjút ismertette több nagypéldányszámú román napilap. A Romániai Magyar Szó közölte az Európai Időből Frunda Györgynek Szőcs Gézára vonatkozó kijelentéseit és Szőcs Géza erre vonatkozó kommentárjait. Frunda szenátor szerint Szőcs Géza nem mondott le, hanem az RMDSZ nem jelölte tisztségekbe 1992-ben. Az RMDSZ brassói kongresszusán nem indult egyetlen tisztségért sem, reagált Szőcs Géza, amikor bejelentette, hogy nem vállal aktív politikai tisztséget, akkor megválasztották az RMDSZ Kolozs megyei tiszteletbeli elnökének, ugyanúgy a Reform Tömörülés is tiszteletbeli elnöknek választotta. Frunda állításával szemben nem folyik ellene bűnügyi vizsgálat Magyarországon, a felvett 13,7 millió forinttal kapcsolatos nyilvános elszámolását közölte az Erdélyi Napló 12. számában. Szőcs Géza az Európa Tanács parlamenti ülésein alig vett részt, állapította meg Frunda György, valójában minden egyes ülésen ott volt, felszólalt, dokumentumokat terjesztett be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./
1996. június 24.
Napvilágot látott Orbán Balázs A Székelyföld leírása történelmi, természetrajzi s népismereti szempontból című, 1868 és 1873 között megjelent munkája első erdélyi kiadásának 26. füzete. A sorozat elindításakor, 1991 júniusában az Európai Idő Kiadó (Sepsiszentgyörgy), sem mérhette fel, milyen nehéz feladatra vállalkozott. A 35 ezer példányban megjelent sorozat hányatott pályát futott be. öt év alatt hat nyomdában készültek az egyes részek. Az utolsó füzet tartalmazza az előfizetők névsorát, akik végig kitartottak. A lista hosszú, Erdély és az anyaország megannyi helységén kívül nemzetünknek szétszórt foszlányatomjai jelentkeztek Párizstól Melbourne-ig. Hat éven keresztül a kiadót, a terjesztőket és az olvasókat ilyen világméretű szellemi kapocs fűzte össze. /Ördög I. Béla: Hatéves szellemi kapocs. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./
1996. augusztus 24.
Tamás Sándor, a Magyar Kisebbség főszerkesztője összefoglalta az ET 1201-es ajánlás lényegét, hogy hangsúlyozza, milyen fontos a romániai magyar nemzeti közösség számára az ajánlás, melynek szerepelnie kell az alapszerződésben, továbbá az 1201-est be kell építeni a belső jogszabályokba. /Tamás Sándor: Amit nem szabad elfelejteni: az 1201-es. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 24., 17. sz./
1996. augusztus 24.
A III. Magyar Református Világtalálkozó kapcsán fejtette ki Tőkés László püspök: mindig idegenkedetett attól, hogy szembeállítsák az egyházat és a politikát, a vallást és a nemzetet, "ezek a polarizáló megközelítések idegenek az élettől, mert az élet egységes. Véleményem szerint magától értetődő tényállás hogy a nemzet és a hit összetartozik." A kisebbségi létben "az egyház valóságos menedéke lett a nemzetnek." /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 24., 17. sz./
1996. augusztus 24.
Tamás Sándor, a Magyar Kisebbség főszerkesztője összefoglalta az ET 1201-es ajánlás lényegét, hogy hangsúlyozza, milyen fontos a romániai magyar nemzeti közösség számára az ajánlás, melynek szerepelnie kell az alapszerződésben, továbbá az 1201-est be kell építeni a belső jogszabályokba. /Tamás Sándor: Amit nem szabad elfelejteni: az 1201-es. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 24., 17. sz./
1996. augusztus 24.
A III. Magyar Református Világtalálkozó kapcsán fejtette ki Tőkés László püspök: mindig idegenkedetett attól, hogy szembeállítsák az egyházat és a politikát, a vallást és a nemzetet, "ezek a polarizáló megközelítések idegenek az élettől, mert az élet egységes. Véleményem szerint magától értetődő tényállás hogy a nemzet és a hit összetartozik." A kisebbségi létben "az egyház valóságos menedéke lett a nemzetnek." /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), aug. 24., 17. sz./
1996. november 16.
Az Evenimentul Zilei okt. 24-i száma szerint "Tegnap Baróton Frunda György, Markó Béla, Takács Csaba és Borbély László részt vett a magyarok erdélyi honfoglalásának 40. évfordulójára szervezett Koszorúzáson." /Történelemhamisítás. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./
1996. november 16.
Az Európai Idő kiadta első évkönyvét, az 1997. évit. A lap közli az évkönyv tartalomjegyzékét. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./
1996. november 16.
Egyre gyakrabban hallani, amint "anyaországról", valamint a "határon túli magyarokról" /akiknek hivatalát a magát ideiglenesen magyarnak nevező kormány éppen megszüntetni készül/ - írja Csiby Károly. De "milyen anya az, aki a tőle erőszakkal elszakított és árvaházba zárt gyermekéről önként lemond?" Ha "valakit lecsonkolnak, még nem kell ezért mostohává válnia." /Csiby Károly: Csonkolt anyaország. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./
1996. november 16.
Márton Árpád képviselő a választási eredményeket értékelte. Háromszék megyében az RMDSZ több szavazatot kapott, mint 1992-ben, mégis ez az összes érvényes szavazathoz képest 6 százalékkal kevesebb volt, mint 1992-ben, azaz a román pártok mintegy 10 000 szavazattal többet kaptak, mint számítani lehetett. Nyilvánvaló, hogy ezek a 17 000 pótlistából kerülnek ki. Kik ezek? Turisták, katonák vagy csalás történt? Egy részük moldvai vendégmunkás. Több magyar ember ugyanis nem a helyi magyar cigányokra bízza a burgonya kiszedését, hanem Moldvából hozott vendégmunkásokkal dolgoztat. Mi lesz, ha ezek a moldvaiak ittmaradnak? /Márton Árpád: Választás: elszalasztott lehetőség. /Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./
1997. január 25.
Dénes László helyesbíti B. Kovács András adatát: a brassói sajtószemináriumon nem hangzott el semmiféle konkrét, hivatalos adat a Romániában megjelenő magyar lapok példányszámáról. Hitelt érdemlő adatok még a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ sincs az egyes lapok példányszámairól, az egyes lapok adatai erősen túlzóak, amellett a példányszám hullámzik. Például lapja, írja Dénes László, a nagyváradi Bihari Napló péntekenként 27 ezer, szerdánként 18 ezer példányban jelenik meg, de az adatok naponta változnak. Dénes alacsonynak mondja a 120 ezres példányszámot /az összes vidéki magyar lapra vonatkozóan/, ez a szám feltehetően a Hargita, Kovászna, Maros, Bihar, Szatmár, Kolozs és Arad megyei napilapokra vonatkozhat, a heti, kétheti lapokat, a folyóiratokat, illetve az egyéb periodikákat, közlönyöket nem számolták ide. Az Európai Idő például legutóbbi számában jelezte: 32 250 példányban jelenik meg, igaz, kéthetente. /Dénes László: Százhúszezer? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./ Előzmény: jan. 14.
1997. február 6.
Olyan hírek érkeztek a szerkesztőségbe, írta a nyers hangjáról ismert Európai Időben a főszerkesztő, hogy Stanik István, az Ady Endre Sajtókollégium volt igazgatója ellen kivizsgálás folyik 40 ezer dolláros sikkasztás ügyében. Stanik István a mindenkori sajtótámogatásokat odaítélő kuratóriumnak is tagja, tette hozzá Horváth Alpár főszerkesztő, majd kemény vádakat fogalmazott meg: a magyarság megsegítésére érkező pénzek ilyen-olyan zsebekben elsüllyedt. Hiába fordult az Európai Idő támogatásért a MÚRE-hoz /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/, nem kapott. Horváth Alpár Kántor Lajost is támadta. Lapja nevében követeli, hogy a MÚRE vezetősége, a Spectator Alapítvány hozza nyilvánosságra az előző években támogatott kapok névsorát, a kuratóriumok tagjainak névsorát, a támogatások összegét, Markó Béla nevezzen ki egy független bizottságot, amely kivizsgálja a sajtótámogatások ügyét. Követeli továbbá Stanik István felmentését, a jelenlegi MÚRE-vezetés felmentését, Kántor Lajossal és Gáspár Sándorral az élen, mert nem elveszerűséggel vezették az ügyeket. Megkérdezi Takács Csabát, mivel indokolja, hogy a közpénzekre alapozott magyar napilap vezetését arra akarja bízni, aki Soros-pénzekkel valló ellátottsága ellenére már jeleskedett egy-két lap tönkretételében. Netán működik az Erdélyi Magyar Szabadkőmíves Nagypáholy és inasait bármilyen körülmények között megóvja a nagymester? /Horváth Alpár: Romániai magyar sors panamai vagy sziciliai módra? = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 8-21./ A lapban körkérdést tesznek fel Stanik István állítólagos sikkasztására vonatkozóan. A megkérdezettek nem tudnak a sikkasztásról. Arra a kérdésre, hogy taníthat-e felsőoktatási intézményben az, akinek nincs ilyen végzettsége, mint Staniknak például, Kántor Lajos azt válaszolta, hogy sajtógyakorlat vezetésében nem a diploma a meghatározó. - Végül a hetilap az olvasókhoz fordult: bárki bármilyen visszaélésről tud, esetleg RMDSZ-vezetőkkel kapcsolatban, beleértve a megfélemlítéseket, írja meg az Európai Időnek. /"Ingyenes győzelem". = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), febr. 8-21./
1997. február 28.
Febr. 28. és márc. 2-a között Csíkszeredában tartott tisztújító közgyűlést a MÚRE /Magyar Újságírók Romániai Egyesülete/. A tanácskozáson felszólalt Markó Béla szövetségi elnök, a Látó főszerkesztője is. Markó Béla a romániai magyar sajtó és az RMDSZ viszonyáról, a sajtónak a civiltársadalom építésében, a demokrácia megerősítésében játszott szerepéről beszélt. Kántor Lajos elnök kritikus hangú beszámolóban elemezte a romániai magyar sajtó helyzetét, bírálta az Orient Expressz és az Erdélyi Napló hasábjain 1995-ben megjelent támadásokat a MÚRE ellen, továbbá a Szabadság főszerkesztője, Tibori Szabó Zoltánnak a Magyarok Világszövetségével kapcsolatos véleménye miatti támadásokat, valamint a sepsiszentgyörgyi Európai Időben megjelenő írásokat. Kántor Lajos elégedetlen azért is, mert "az alpáriságot, a dilettantizmust az elmúlt két évben sem sikerült visszaszorítani". A MÚRE elnöke bejelentette, hogy leköszön tisztségéből, egyúttal méltatta a MÚRE kitüntetettjeit, Lászlóffy Aladárt, Andrei Corneát, Muzsnay Magdát /kolozsvári rádió/, Szabó Csabát /Szabadság/, Tófalvi Zoltánt, Gúzs Imrét, Szatmári Lászlót, Bajza Györgyöt és Vincze Gyulát. Boros Zoltán, a román televízió bukaresti magyar adásának vezetője felvetette, hogy a rádió közszolgálati magyar nyelvű adásokat az egész országban egy hullámhosszon kellene sugározni, így a magyar hallgató egyetlen összefüggő, nagy területre szétszórt, több stúdió által készített műsorfolyamot hallgathatna. Bejelentette, hogy az RTV első csatornáján eddig sugárzott hétfői másfél órás magyar nyelvű adás kétórás lesz, bár 17 órakor megszakítja egy román nyelvű híradó. Boross Zoltán állást foglalt a helyi stúdiókra épülő, országhatárokon átívelő magyar televíziózás mellett. A közgyűlés Ágoston Hugót, a bukaresti A Hét c. hetilap 53 éves főszerkesztő-helyettesét választotta a MÚRE elnökévé. Ügyvezető elnökké Gáspár Sándort, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztőjét, az egyesület eddigi főtitkárát választották meg. Kántor Lajos bejelentette, hogy nemcsak lemond elnöki tisztségéről, de a szervezetből is kilép, mert nem látja biztosítottnak a továbbiakban a MÚRE eredményes tevékenységét. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ A Szabadság megkérte Kántor Lajost, indokolja meg döntését. Kántor elmondta, hogy tiltakozása Gáspár Sándor újraválasztása ellen szól, akit alkalmatlannak tart erre a tisztségre erőszakossága, vezetői módszerei miatt, nevéhez önérdekű ügyeskedések, "kis piszkos ügyek" fűződnek. Arra a kérdésre, hogy MÚRE-elnökként miért nem lépett fel Gáspár Sándor visszaélései ellen, Kántor elmondta: többször szóvá tette kifogásait, de határozottabban kellett volna fellépnie. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./ Gáspár Sándor erre márc. 4-én válaszolt: Értetlenül fogadta Kántor Lajos nyilatkozatát, hiszen az utóbbi két évben nem adott hangot kifogásának, sőt, a közgyűlésen előterjesztett jelentésében sem esett szó erről. "Kántor Lajos nyilatkozata önmagát minősíti." /Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
1997. május 31.
1994 októberében az Európai Idő interjút közölt Ferenczi István kolozsvári régészprofesszorral. A beszélgetésben kifejtette, hogy Erdély keleti határvidékén még ma is jól kivehető töltésvonalak nem a rómaiak idején, hanem Szent László király idején épültek, s határvédelmi szereppel bírtak. Lényegében tehát egy Árpád-kori magyar védelmi rendszerről van szó, amelyhez várak is tartoztak /pl. Firtos vára, Kustaly vára, Rapsonné vára stb./ Az interjú végén a professzor jövőbeli terveiről elmondta: "Ha még élek és valahonnan valami segítséget tudok összekaparni, akkor elsőrendű feladatom lenne az Oroszhegy-Görgényüvegcsűr közötti törésvonal feltérképezése, és ha még tudnék dolgozni, akkor a még fel nem tárt háromszéki vonal, az ún. Homárka következne..." Az Európai Idő szervezésével megindul ez a tervezett feltárás: július 1-jén kezdődik, két hétig tart az ásatás, Ferenczi professzor irányításával, Kolozsvárról és Magyarországról is érkeznek egyetemisták a munkához. - Ferenczi István régészprofesszor /sz. Kolozsvár, 1921. ápr. 15./ 1949-ben doktorált régészetből és földrajzból László Gyulánál és Tulogdi Jánosnál. László Gyula Budapestre távozása után átvette a régészeti tanszéket a Bolyai Tudományegyetemen. 1972-ben a Korunkban öccsével, Ferenczi Gázával közösen írt Székelyföldi gyepük című tanulmánya nagy feltűnést keltett. Ebben a tárgyban folytatta tanulmányait és ma már újszerű elméletét képes bizonyítani: a székelyföldi töltésvonalak nem a rómaiak, hanem Szent László korában épültek. /Az Európai Idő szervezésében nemzetközi régészeti tábor. = Európai Idő (Sepsiszentgyörgy), máj. 31. - jún. 13./
